„Hát megjött?” – tág szemekkel bámultam az idős úriemberre, próbáltam megfejteni, honnan ismerhetjük egymást, de nem ment. Tetszik – nem tetszik, meg mertem volna esküdni rá, hogy még sosem találkoztunk. Ő viszont ugyanolyan barátian fűzte tovább a szót, elmondva, mennyire jó, hogy idén nincs olyan rekkenő hőség a Szent István-napi megemlékezésen, mint tavaly. Meg hogy már most, bőven a kezdés előtt is látszik: tömeg lesz. Jó a szervezés, mondtam, az öreg mosolygott, és lelkesen egyetértett velem. Aztán felfedte a titkát: azt hitte ekeli vagyok, amikor Violínban elhajtott mellettem autójával, miközben én a pedált tapostam Megyercs felé. De nem bánja, hogy – mint megtudta – komáromi gyerek vagyok. „Fő, hogy itt van, legyünk minél többen, itt most mindenki megyercsi, mindenki magyar.”
„Nemcsak Megyercsnek, hanem minden magyar településnek fontos az augusztus 20-i ünnepkör, hiszen Szent István hagyományaihoz ragaszkodnunk kell: van mire építkeznünk, ha a családok alapja a hit és a keresztény élet. Idén második alkalommal rendezzük már meg az ünnepséget, nem titkolt célunk minél szélesebb körben elültetni a magyar gyökerekhez való ragaszkodást, a keresztény szellemiséget”
– Zink Vass Nóra, a Magyar Szövetség párt megyercsi önkormányzati képviselője, mint fő szervező elmondta, hogy a községben jelenleg 62%-os a magyarság aránya. Sajnos most már csak óvodával rendelkeznek, az alacsony gyermekszám, a megszűnő érdeklődés miatt az iskola bezárta kapuit, így kiemelten fontos minden olyan esemény a településen, melynek közösségteremtő és -megtartó szerepe van.
„Az ünnepséget a Közös Érdek Polgári Társulás szervezte, munkáját a Magyar Szövetség helyi szervezete, a Szülői Szövetség, a nyugdíjasklub segítette, mindemellett külön kiemelem két képviselőtársamat: Balogh Imrét és Beke Tamást, akik vállvetve dolgoztak azért, hogy ma itt össze tudtunk gyűlni. Megalakult a Betyárok színjátszó csoportunk – a gyerekek szülei is nagyon sokat tevékenykedtek, illetve Megyercs község biztosította a rendezvény helyszínét.”
Hagyományosan ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnepség: Erdélyi Tímea tiszteletes asszony a református és Lépes Lóránt atya a katolikus egyház részéről megáldották, megszentelték az új kenyeret. Ünnepi beszédet mondott Becse Norbert, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselője, őt követően pedig az éjszakába nyúló kultúrműsor vette kezdetét.
Immár hagyomány Oláh Ferenc, a Megyercsi Nyugdíjasklub tagjának színpadra lépése: idén is az ő hangja zengte be elsőként a színpadot, nótacsokorral készült. Fellépett a Piros Tulipán népdalkör, akik Pat községből érkeztek. Nagy sikert és erős vastapsot könyvelhetett el a vértessomlói Tanzgruppe Schemling – Német Nemzetiségi Tánccsoport, akiket a színpadon élőben a Schemlinger Musikanten zenekar kísért.
„Azt mondják, ha egy ajtó bezárul, máshol kitárul egy ablak. Talán ez is lehetne a mottója a Betyárok színjátszókör létrejöttének, melynek én vagyok a vezetője. Alakulásuk apropóját az iskola kényszerű bezárása jelentette: fontosnak tartottam, hogy megmaradjon a gyerekek közössége. A játék mellett igyekszünk átadni nekik a magyar szellemiséget is, és ennek talán egyik legjobb módja a színjátszás, melyhez természetesen segítséget is kaptam, hiszen nincs e téren tapasztalatom”
– tudtam meg Nórától, aki együtt izgult a gyerekekkel fellépésük előtt és közben is. Kilenc lurkó lépett színpadra, megidézve István királyt, és táncos produkcióval is készültek.
Felcsendült az operett a színpadon: Bogár Hajnalka, Mezei Attila és Molnár Máté tolmácsolásában, majd Sissi, a Sláger TV felvidéki tehetsége szórakoztatta a nagyérdeműt. Gazdag tombolahúzás borzolta a kedélyeket, a fődíj egy elektromos roller volt. A gyerekeket homokkép készítés is várta a rendezvény ideje alatt, a felnőtteket DJ Vojto várta az utcabálra.
fotó: Kalmár Csaba
