Szeptember 9-én emlékezik az Egyház Boldog Jacques-Désiré Lavalra, aki 23 éven át szolgált misszionáriusként Mauritiuson, és II. János Pál pápa avatta boldoggá 1979-ben.
Laval 1803-ban született Franciaországban, és orvosnak tanult, majd 1838-ban pappá szentelték. 1841-ben a Szentlélek Kongregáció Mauritiust jelölte ki missziós területéül, és élete hátralévő részét a szigetországban töltötte.
Akkoriban a sziget lakosságának többségét rabszolgák alkották, akik 1835-ben ugyan felszabadultak, de továbbra is szegénységben és elnyomásban éltek.
Jacques atya sorsközösséget vállalt a kitaszítottakkal, megtanulta a nyelvüket, velük éhezett, gyógyította a betegeket, és másokat is felkészített a betegápolásra. A mezőgazdasági reformok bevezetése mellett csatornát építtetett, és megszervezte az oktatást: kis kápolnákat és iskolákat nyitott, és elindította a tanárképzést is. Becslések szerint 67 ezer ember keresztelkedett meg a plébániáján.
Tevékenységét eleinte bizalmatlanul fogadták, de idővel elfogadták őt, és támogatói is lettek a missziós munkában, a szociális reformjait pedig a helyi muzulmán, buddhista és hindu vezetők is támogatták.
1864-ben hunyt el Port Louisban, és temetésén 40 ezer ember vett részt. Halálának évfordulója, liturgikus emléknapja, szeptember 9-e munkaszüneti nap Mauritiuson, amikor sokan, vallási hovatartozástól függetlenül ellátogatnak a sírjához. Boldog Jacques-Désiré Laval élete a szegények szolgálatának és a hit hirdetésének szentelte, és példája ma is inspirálja az embereket világszerte.
kép: magyarkurir.hu
