Mindenki számára ismerős a mesékben megjelenő barátságos, pöttyös gomba. Jámbor megjelenése ellenére azonban egyáltalán nem mondható kedvesnek. A légyölő galóca igencsak mérgező, bár nagyobb gondot általában ritkán szokott okozni – leginkább az idősek és gyermekek számára veszélyes a fogyasztása.
Nagyjából egész Európa-szerte megtalálható, erdőkben viszonylag gyakran találkozhatunk vele. Piros kalapján fehér foltok találhatóak, de előfordul, hogy az eső ezt lemossa. A tönkje is fehér, illetve van gallérja is. Kinézete alapján nem gondolnám, hogy bárkinek kedve támadna falatozni belőle, de balesetek bármikor előfordulhatnak.
A gomba mérgező anyagai közé tartozik az iboténsav és muszimol. Ezek hallucinációkat és eufóriát okoznak. Ezek elérésének érdekében előfordul szándékos mérgezés is – régebben a sámánok is kiaknázták ezt a hatást. Számos kultúrában előfordul a légyölő galóca, mint a szertartások elengedhetetlen kelléke. Ám a megfelelő adag eltalálása nem mindig sikerül.
A tünetek a fogyasztást követően egy-két órával jelentkeznek. A hallucinációk mellett izzadás, könnyezés, nyáladzás és hasmenés jelentkezik. Ezekért a tünetekért egy muszkarin nevű anyag felelős, ami az idegrendszerünkön keresztül fokozza a váladékok termelését. Emellett az álmosság, szédülés, részeges állapot is a mérgezés tünetei közé tartozik.
A gyógyulás általában teljes, nagyjából egy napot vesz igénybe. Leginkább tüneti kezelése van, ezen kívül nem sokat lehet tenni. Felnőtteknél ritka a halálos eset, ehhez nagyjából 15 gombát kellene elmajszolni. Ilyen nagy mennyiségben máj- és veseelégtelenséget okoz, ami halálhoz vezethet. Időseknél és gyerekeknél azonban ez a szám kevesebb.
Bár a légyölő galóca mérgezés nem gyakori jelenség, mégis előfordulhat – leginkább azoknál, akik „olcsón” szeretnének transzba esni, vagy nem ismerik ezt a fajtát. Ezen nem segít a tény, hogy milyen barátságos mosollyal néz ránk a mesekönyvekből.
fotó: Freepik
